--
Keressen minket facebookon: link

Hírek

Kiállítás Egerben2020/03/05 00:00:00Meghoztuk kiállítási anyagunkat Somogyfajszról, már másnap pakoltuk is össze és vittük le Egerbe a Gárdonyi Géza Színházba. Itt felvidéki barátainkkal, a párkányi Memoriae Patrum Honi...

ELŐADÁS2020/02/28 00:00:00Egyesületünk elnöke a Szentendre, Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület meghívásának tett eleget, ahol alapvetően az egyesület tevékenységét és munkáját mutatta be....

ELŐADÁS2020/02/27 00:00:00Bp., MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság összehívott állományának beszélt tevékenységünkről, munkánkról az egyesületünk elnöke. Jó alkalom volt az arra is, ...

HADTÖRTÉNETI ESTÉK2020/02/27 00:00:00Kositzky Attila nyá. altábornagy volt a vendégünk. " Trianon és a magyar katonai repülés stációi " volt az előadásának a címe. A mai napig a repülés nagy elkötelezett szakértője....

HADTÖRTÉNETI ESTÉK2020/01/30 00:00:00" A magyar hadiipar a rendszerváltoztatástól napjainkig. " Ez volt a címe dr.Kovács Géza előadásának. Ő a Dunai Repülőgépgyár Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a téma szakért...

KIÁLLÍTÁS2020/01/25 00:00:00Somogyfajszon mutatták be tevékenységünket, munkánkat szemléltető kiállítási anyagunkat. Jelen voltunk a megnyitón....

MEGEMLÉKEZÉS2020/01/19 00:00:00Már hagyományosan vagyunk ott a Novajon megrendezett misén, és koszorúzáson, a doni katasztrófa 77. évfordulójának alkalmából....

MEGEMLÉKEZÉS2020/01/10 00:00:00Mise és koszorúzás a doni áttörés 77. évfordulóján . A várban, és a Köbölkúti rendezvényen is képviseltettük magunkat. ...

MEGBESZÉLÉS2020/01/08 00:00:00A fehértemplomi katonai temető rekonstrukciójával kapcsolatosan egyeztettek az érintettek....

LEVÉLTÁRI KUTATÁS2019/12/13 02:17:24Utazás Fehértemplomra. Szükségessé vált egy alapos iratanyag kutatás a levéltárban, és a helyiség intézményeiben. (2019.12.03-04.)
...

HADTÖRTÉNETI ESTÉK2019/11/28 00:00:00dr. Böröndi Gábor altábornagy, „Zrínyi 2026 – Haderőfejlesztés Magyarországon” című előadását hallhatták a megjelentek....

5.DIÁKTURNUS2019/11/11 00:00:00Az Altiszti Akadémia diákjai utaztak Niederbronn-les-Bainsba. (Franciaország-Elzász) A Német oktatási intézményben, tematikus programok várták őket. (2019.11.11-16.)...

SÍRKUTATÁS ÜGYINTÉZÉS2019/11/05 00:00:00Határt Beregszásznál léptünk, ahol a konzulátus érintésével mentünk tovább. Útközben Vezérszállás körzetében csatlakozott hozzánk a polgármester, így mentünk Jávor falu mellé, ...

KIÁLLÍTÁS2019/11/04 00:00:00Blaskó-Saárossy Zsófia „Mesevilág” c. rajzkiállításának megnyitója az Altiszti Akadémián....

KEGYELEI ÚT, TEMETŐI MUNKÁK2019/10/28 00:00:00Megérkezés után, az első nap Huszton dolgoztunk. Másnap a Tisza mentén tovább utazva Akvaszlatinán, Nagybocskón, és Kőrösmezőn vágtuk a füvet. Utólsó nap, a Mezőháti temető meglát...

A történet közvetlen előzménye 2006-ra nyúlik vissza. Baráti társaságban egy kávé mellett beszélgettünk arról, milyen közös szabadidős programot szervezzünk magunknak a nyárra. Így vetődött fel, hogy keressük meg Nagyapám sírját Ukrajnában. Kiutazunk, körbenézünk, szenvedélyes horgászok révén pecázunk egyet, jókat eszünk-iszunk, aztán jövünk haza. De hová is megyünk?
Ukrajnába… Gengszterek, korrupció, káosz… A 90-es évek rémtörténetei lebegtek szemünk előtt a készülődés során, aminek kézzel fogható haszna az lett, hogy alaposan kiképeztük magunkat az összes várható és nem várható szituációra.

Nos, 2006 óta évente több alkalommal utazunk Ukrajnába.
Kárpátaljára…

Mi volt még ismert a fenti kávézásig? A néhai Nagyapa a Magyar Királyi Honvédségben harcolva, Kárpátalján tűnt el 1944. októberében. Ezen kívül információ töredékek közvetlen a háborút követő időszakból, néhány konkrétum a Levéltárból a rendszerváltás utáni hadiözvegy-hadiárva igazolás céljából. De mindegyik hírben egy település neve bukkant fel: Taracköz.

Taracközbe járunk… Minden alkalommal tisztelgünk a Nagyapa és Társai előtt, akik a taracközi Hősi temetőben temettettek el. Hősi a jelzője a temetőnek a Nagy, az I. világháború óta. Több mint hatvan magyar, osztrák és cseh K.undK. katona nyugszik itt. Hősiként jegyezte a helyet az a személy is, aki az 1944. október végéig lezajlott katonai temetésekkel bezárólag ábrázolta az akkori temető sarkában lévő parcellákat.

Az állapotok megdöbbentőek voltak. Hadisírok? Itt? Az oroszokat még 1945-ben felszedték és Técsőre temették át. Mi? Hogy magyar katonák? Ááá!
Nincs emlékezet, nincs tisztelet… Hogy is várhatnánk el, hogy az egykori ellenség sírjait gondozzák, azokra emlékezzenek, mikor néhány év távlatában a sajátjaik parcelláit is felveri a gaz!

A Hősi temető ma is funkcionál. Dolgoztunk, kapcsolatokat építettünk, esküvőn díszvendégek voltunk. A 2010-es őszi helyhatósági választások előtt interjúvoltuk a polgármester jelölteket a temetői állapotokkal kapcsolatban.

Az emberek elkezdtek kijárni a temetőbe. És kérdezték, miért utazunk ide… Az elején az vezetett minket a II. világháborús temetések nyomára, hogy a temetőnek ezen a részén gyűlt össze az évtizedek minden elképzelhető és elképzelhetetlen hulladéka. Valamikor nálunk is a temető egy kiválasztott sarkába hordták a szemetet. A szovjet érában, Taracközben ez a hely az ellenség nyughelye volt. A fasisztáké, a horthistáké…

A szemetet eltakarítottuk. Példát láttak a helyiek, követendőt… A temetőbe kijárnak, szeretteik sírjait gondozzák.

Taracköz nekünk tanulóhely volt és a mai napig az maradt. Az ukrán, a kárpátaljai valóság minden eleme megtalálható itt: az elképzelhetetlen szélsőségek (vagyon, emberi kapcsolatok), a helyi politikai szálak kuszasága, a szórvány magyarság kétségbeejtő helyzete, az egyház megtartó ereje. A temetők képe, a (hadi)sírok állapota csak visszatükrözi a fentieket.

Szeretünk idejárni… Megfogott bennünket az itt élő emberek nemes egyszerűsége, közvetlensége. Jó elmenni a „szórvány” vasárnapi miséire, a templom egyik sarkában könnyezni, csodálni a tartásukat. Mi lett volna, ha akkor…

Az „akkor” katonai hősei ott fekszenek a temetők elhanyagolt részein, az árokpartok mellett, a Máramarosi-havasokban, elfeledve. Még élő szemtanúk után kutatva, a Közép-, Felső-Tisza vidékét utazva, keressük Őket. Keserű történetekkel találkozunk, tragikus emberi sorsokkal, amelyek a háború szörnyű sebeit tépik fel és rámutatnak az egyén mindenkori kiszolgáltatottságára. A korabeli dokumentumokat tanulmányozva, a hazai levéltári és irattári iratokból felkészülve járjuk a Tisza mellékfolyóinak völgyeit, a helyszínen ellenőrizzük az adatok hitelességét, és ahol még lehet, nevesítjük a hantokat.

Gyakorlatias emberek vagyunk, a szemünknek hiszünk és kezünknek, ha valamibe belekezdünk, végigvisszük. Bár Kárpátalján munkálkodunk, tevékenységünk nem kizárólagosan e földrajzi területhez köthető. Kutatunk szovjet munkatáborokba elhurcolt katonák és civilek után és helyi kapcsolatainkkal segítséget adunk konkrét személyek nyughelyének megtalálásához is. Katonák, mérnökök vannak köztünk, rendőr, közgazdász, hadtörténész - közülünk szinte mindenkinek maradt oda hozzátartozója a két világháborúban.

Ennyivel tartozunk Nekik…

Hangácsi István
elnök